A visszaforduló, vagy madárfej
alakzatok oszlopformában is megtalálhatók.
Értelmezhetjük ezt úgy is,
mint egy olyan rendszert, melynek kiindulási pontjából állandóan
növekedve újabb és újabb oldalágak (rendszerek) növekedve fejlődnek
ki. Ez lehet az élet különböző szintű megjelenítése az időben.
Mindig a csúcs formarendszere a bonyolultabb, és ez arra utal, hogy
a tovább fejlődés lehetőségeit rejli. Ebből terem.
Az életfa
is ilyen, ábrázolása a növekedésnek. Osztódásnak, a csúcs növekedésének,
mely egy egyszerre szélesedő múltat hagy maga után az időben. Ez
azután egyre többfelé ágazik el. A világot teremtő fa alakja lényegében
azonos a mondákat alkotó madarakéval, hiszen a jelképrendszerük
azonos és formaviláguk hasonlónak mondható.
A mitikus madarak leggyakoribb
ábrázolása talán a páva és a kakas formájában valósul meg.
Főoldal az életfa, mint szőnyegmintázat oldalról
